Azonban ha lúgosítás a célunk, ne igyunk desztillált vizet, mert az savas. Az oxigén is a rák egyik ellenszere, mivel a ráksejtek oxigénszegény környezetben burjánzanak. Nagyon fontos a rendszeres testmozgás, mely során a mély levegővétel által több oxigénhez jutnak sejtjeink. Ráksejt pusztító hatású az úgynevezett oxigén terápia is. A mikrohullámú sütőben használt műanyag edények ből zsiradék és hő hatására dioxin szabadul fel, ami az étellel a szervezetbe juthat. A műanyag edény (fólia, zacskó! ) helyett üveg és mikrózható kerámia edényt használjunk a félkész ételek esetében is. © Valastyán Kriszina,
Szögezzük le, hogy a rákterápia, legyen az kemoterápia, sugárkezelés vagy sebészi eljárás, nem könnyű és nem kellemes, és a mellékhatások akár súlyosak is lehetnek. A kezelés célja ugyanis a rákos sejtek elpusztítása, ami elkerülhetetlenül érinti az egészséges sejteket is. Az is előfordul sajnos, hogy a kezelés hatástalan. Az egész szervezetet érintő, többszörös áttétet képző, késői stádiumú rákot nagyon nehéz kezelni, és bár a tünetek enyhíthetők és az élettartam is meghosszabbítható, gyógyulást nem eredményez. Még mindig a műtét a leghatékonyabb kezelési mód, ha a diagnózis elég korán megszületik. A sugárterápia is igen sok embert meggyógyít, többet is akár, mint a kemoterápia, de ez utóbbinak kulcsfontosságú szerep jut a rákgyógyításban. Az az interneten terjedő állítás, hogy a kemoterápia "csak 3 százalékban hatásos", súlyosan félrevezető és elavult. Tény, hogy még sok időnek el kell telnie, míg a kutatók hatásos, mégis kevesebb mellékhatással járó kezeléseket tudnak kifejleszteni minden ráktípus esetére.
A rák kockázatát egészséges életmóddal (a dohányzás mellőzése, sok mozgás, egészséges testsúly és kevés alkoholfogyasztás) lehet bizonyos mértékig csökkenteni. Ez az egyik legmakacsabb tévhit a rákkal kapcsolatban, bár minden tudományos alapot nélkülöz. Eszerint a túlságosan "savas" étrend a vér savasságát idézi elő, ami fokozza a rák kockázatát, ezért fontos az ún. "lúgosító" ételek fogyasztása. Ez biológiai nonszensz. Igaz, hogy a ráksejtek nem életképesek a túlzott lúgos környezetben, de a szervezet egyetlen sejtje sem. A zöldségfélék fogyasztása egészséges, de nem azért, mert bármi hatásuk is lenne a szervezetünk savasságára vagy lúgosságára. Létezik az acidózis nevű állapot, ami akkor következik be, amikor a vese és a tüdő nem képes egyensúlyban tartani a szervezet pH-értékét. Általában súlyos betegség vagy mérgezés eredménye. Nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az étrenddel befolyásolni lehetne a vér pH-értékét vagy a rák kockázatát. Igen gyakran hangoztatott tévhit az is, hogy a cukor mintegy táplálja a ráksejteket, és hogy a legjobb lenne a cukrot teljesen elhagyni az étrendből.
Miképp vonhatjuk meg a ráksejtek táplálékát? Alaphelyzetben mindenki testében találhatóak ráksejtek. Amikor túlzott mértékben (több milliárd) elszaporodnak a szervezetben, csak akkor válnak kimutathatóvá a szokásos vizsgálatokkal. Kemoterápiás kezelés után a kezelőorvos teszteket végez a ráksejtek számát illetően. Ha a tesztek nem tudják kimutatni a ráksejteket, az nem egyenlő a zéróval, pusztán alaphelyzetet jelent, azaz nem kimutatható mennyiségű ráksejt fordul elő a szervezetben. Életünk során többször is előfordulhat, hogy a ráksejtek nagyobb mértékben elszaporodnak. Amíg immunrendszerünk kellőképpen dolgozik, addig képes megakadályozni a ráksejtek túlszaporodását. Az immunrendszer elpusztítja az egészséget már veszélyeztető ráksejt burjánzást, elkerülve ezzel a daganatos megbetegedést. Ha daganatot diagnosztizálnak valakinél, akkor az komplex táplálkozási hiányosságokra utal, ami gyengíti az immunrendszerünket. A betegség eredete lehet környezeti tényező, öröklött (genetikai), helytelen táplálkozás, tápanyag felszívódási zavar, életmódbeli tényező.
A rák legjelentősebb kockázati tényezője az életkor. Arról van szó, hogy ma, az orvostudomány fejlődésével, a fertőző betegségek, alultápláltság és más okok leküzdésével, több emberi éri meg azt az életkort, amikor kialakul a rák. Normális folyamat, hogy az ember DNS-e a korral együtt károsodik, ami rákot idézhet elő. Igaz, az életmód, az étrend és például a légszennyezettség is hatással van a rák kockázatára, de ez nem azt jelenti, hogy a rák modern kori betegség. Számtalan más oka is lehet, többek közt a vírusok és a baktériumok. Hosszú a köztudatban fel-felbukkanó lista: áfonya, cékla, brokkoli, fokhagyma, zöld tea… Annak ellenére, hogy weboldalak ezrei állítják, hogy nem létezik varázsszer, ún. szuper-élelmiszer. Ez csak egy marketing fogás, és semmi tudományos alapja nincs. Mindez persze nem jelenti azt, hogy nem fontos, mit eszünk. Vannak élelmiszerek, amelyek egyértelműen egészségesebbek másoknál, az áfonya vagy a zöld tea a kiegyensúlyozott étrend része lehet. Az emberi szervezet igen bonyolult, ugyanígy a rákbetegség is, durva leegyszerűsítés azt állítani, hogy bármilyen élelmiszer hatással lehet a rák kialakulásának esélyeire.
Jobb megoldás a tengeri só, a himalája só vagy parajdi kősó. A tej a gyomor-bél traktusban fokozza a nyálkatermelődést, ami táplálja a ráksejteket. A tej laktóz ( tejcukor) tartalma miatt is daganattápláló. A tej jól helyettesíthető növényi (rizs, szója, kókusz, kesudió... ) alapú italokkal, melyek nem tartalmaznak hozzáadott cukrot és édesítőszert. A tej megvonásával is egy lépéssel közelebb kerülünk a ráksejtek kiéheztetéséhez. A túlzott húsfogyasztás miatt elsavasodott szervezet szintén elősegíti a ráksejtek szaporodását. A szervezet lúgosításához sok zöldség fogyasztásra van szükség, akár levek formájában is, teljes kiőrlésű, lehetőleg nem glutén tartalmú gabonafélékre, magvakra, csonthéjasokra. A friss zöldséglében található könnyű felszívódású élő enzimek szükségesek az egészséges sejtek építéséhez. Az enzimek képesek 15 perc alatt eljutni az egészséges sejtekhez. Lehetőleg sok nyers ételt, zöldséget fogyasszunk és a főtt ételek étrendünk 20%-ánál ne legyen több, mert az enzimek már 40 c fokon elpusztulnak.