Figyelt kérdés Német számláról tegnap délután 2 óra körül utaltak nekem 650 eurót, nekem magyar OTP számlám van. Mikorra várhatom? 1/6 anonim válasza: Nemzetközileg nincs rá szabályozás. Max 4 munkanap szokott lenni. 2014. aug. 14. 13:45 Hasznos számodra ez a válasz? 2/6 A kérdező kommentje: Ja, értem, és arra van esély, hogy holnap megérkezzen? 3/6 A kérdező kommentje: 4/6 anonim válasza: Igen, legkésőbb holnapra várhatod akkor, ha forint, vagy euró számlád vanaz OTP-nél. A hivatalos, Európai Uniós fizetésforgalmi irányelv szerint a bankok között 1 munkanap az átfutási idő euró számláról történő euró utalásnál EU-n belüli másik számlára, ha elektronikus csatornán, tehát például interneten az adott banknál időben (elég korán) beadták. (Feltételezem, hogy euró, vagy forintszámlára várod. ) 2014. 14:29 Hasznos számodra ez a válasz? 5/6 anonim válasza: 2014. 17:00 Hasznos számodra ez a válasz? 6/6 yozi válasza: Az Európai Unión belüli elektronikus fizetések teljesítési ideje 1 munkanap. Bővebb infót itt találsz: [link] (Tudom, hogy régi a kérdés, de a Google az első találatok között ezt hozta fel a kérdésre, talán hasznos másnak is, ha itt is megvan a válasz).
Amennyiben rendelkezik ún. IBAN-számlaszámmal, akkor az utalás során mindenképpen ezt adjuk meg. Az IBAN (International Bank Account Number) egységes felépítésű nemzetközi bankszámlaszám, amely elősegíti főként az Európán belüli utalások pontos és gyors lebonyolítását. Felépítése az alábbiak szerint alakul: A Magyarországon megnyitott bankszámlák esetében egy 28 karakterből álló, betűket, illetve számokat tartalmazó számsor, amelynek első két karaktere jelöli az országot, az ezt követő két karakter egy meghatározott algoritmus szerint képzett ellenőrző szám, majd ezeket követi a belföldi pénzforgalmi jelzőszám (bankszámlaszám, amely ha 16 jegyű, akkor az IBAN-képzés előtt a végén nullákkal kiegészítésre kerül 24 jegyre). Szerezzük be mindenképpen bankjának az ún. BIC-kódját (a BIC-kódra szokás a gyakorlatban SWIFT-kódként is hivatkozni), mert ez határozza meg egyértelműen, hogy a fogadó fél melyik banknál vezeti a bankszámláját. A BIC (Bank Identifier Code) betűket, illetve számokat tartalmazó, 8 vagy 11 karakterből álló jelsorozat.
A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy bankunk ilyenkor egy külföldi bank szolgáltatásait veszi igénybe, amelynél számlát vezet és erről a bankszámláról utalja át az általunk megadott összeget a kedvezményezett részére. Természetesen ennek díja van, amit a bankok áthárítanak ügyfeleikre, ezt nevezik levelező banki költségnek. Ezeket a költségeket, sok esetben nem tudjuk kikerülni, ezért érdemes mindig előre egyeztetni, hogy ki, milyen költségeket hajlandó az utalással kapcsolatban viselni. Milyen lehetőségeink vannak? Az egyik opció, hogy az utalásban résztvevő felek a költségeket megosztják egymás között. Ilyenkor a levelező banki költségek az utalás során az összegből kerülnek levonásra, így a kedvezményezett részére nem az általunk indított összeg kerül jóváírásra (EGT-n kívüli, nem EGT devizanemben indított átutalások esetében). A másik alternatíva, hogy az utalás során felmerülő összes banki költséget mi viseljük, így az összeg hiánytalanul megérkezik, viszont a levelező banki költségeket bankunk utólag ránk terheli.
A végeredmény igencsak változatos képet mutat. A fent jelzett tranzakciókért (kártyahasználati díjak nélkül) az egyes bankoknál 0 Ft-tól 2 585 Ft-ig terjedő havi díjat kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy a legdrágább megoldás esetében éves szinten pontosan 30 984 Ft-ot veszítünk. Fontos megállapításunk, hogy egyes bankszámlák esetében az átutalások teljesen ingyenesek lehetnek, de ennek árát más díjakban (pl. a számla havi díja) fizetjük meg. Így elengedhetetlen, hogy a bankszámla havi teljes költségét is vizsgáljuk. A teljes költség vonatkozásában 0 Ft-tól 5986 Ft-ig terjed a skála, azaz legrosszabb esetben közel 72 ezer Ft-ot veszítünk a legjobb alternatívához képest. Természetesen fordítva is beleeshetünk a rossz döntés csapdájába, amikor egy 0 Ft-os havi díjú számláról hisszük azt, hogy ingyenes bankszámlánk van, pedig masszív költségeket fizetünk a tranzakciókért. Nagy és részletes a táblázat, de érdemes átböngészni. Nagyobb méretért kattints a táblázatra! Nagyobb méretért kattints a táblázatra Az azonnali átutalás feletti örömünkben sem feledkezhetünk meg tehát arról, hogy nem mindegy mennyit fizetünk a bankunknak, feleslegesen elköltünk-e évente pár tízezer forintot?
Az átváltás a bank által meghirdetett devizaárfolyamon történik, ezért mindig érdemes tájékozódni, hogy bankunk milyen árfolyamon tudja utalásunkat teljesíteni. Fontos kiemelnünk, hogy nem valuta, hanem a kedvezőbb deviza árfolyamot kell megkeresnünk a bank weboldalán, ha tudni szeretnénk az átváltás árfolyamát. Amennyiben rendszeresen jelentkeznek devizában kiadásaink, akkor már érdemes lehet egy devizaszámla fenntartásán elgondolkodni, egy korábbi írásunkban részletesen összegyűjtöttük a legnagyobb bankok devizaszámla vezetéshez kapcsolódó költségeit. Mégis mire van szükségünk egy devizautaláshoz? Az első és legfontosabb teendőnk az utaláshoz szükséges adatok hiánytalan beszerzése. Sajnos már elöljáróban kijelenthetjük, hogy lényegesen több adat szükséges egy külföldi utaláshoz, mint azt belföldön megszoktuk: az utalás fogadójának (kedvezményezett) nevén és bankszámlaszámán kívül, további adatokra van szükségünk. Már a bankszámlaszám kérdése is némi pontosításra szorul, ugyanis devizautalások során mindig a kedvezményezett nemzetközi számlaszámát érdemes használnunk.