2013. június 21., 02:00, 649. szám Nem én kiáltok, a föld dübörög, Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán, Lapulj a források tiszta fenekére, Simulj az üveglapba, Rejtőzz a gyémántok fénye mögé, Kövek alatt a bogarak közé, Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben, Te szegény, szegény. Friss záporokkal szivárogj a földbe – Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másban moshatod meg arcodat. Légy egy fűszálon a pici él S nagyobb leszel a világ tengelyénél. Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok! Meddő anyánk gyerekért könyörög. Barátom, drága, szerelmes barátom, Akár borzalmas, akár nagyszerű, Nem én kiáltok, a föld dübörög. Egy fiatalember, a tizenkilenc esztendős József Attila alkotása a Nem én kiáltok című költemény, ám a szerző fiatal kora ellenére nem tekinthető zsenge műnek ez a vers. A Nem én kiáltok mindjárt két olyan sorpárt is magába foglal, melyek mély filozófiai tartalmukkal hívják föl a figyelmet magukra. A "Légy egy fűszálon a pici él, S nagyobb leszel a világ tengelyénél" sorpár jelentése abban áll, hogy az embert nem az általa vállalt szerep nagysága, hanem az elvállalt szerep maradéktalan betöltése minősíti.
József Attila Nem én kiáltok, a föld dübörög, Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán, Lapulj a források tiszta fenekére, Símulj az üveglapba, Rejtőzz a gyémántok fénye mögé, Kövek alatt a bogarak közé, Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben, Te szegény, szegény. Friss záporokkal szivárogj a földbe - Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másban moshatod meg arcodat. Légy egy fűszálon a pici él S nagyobb leszel a világ tengelyénél. Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok! Meddő anyánk gyerekért könyörög. Barátom, drága, szerelmes barátom, Akár borzalmas, akár nagyszerű, Nem én kiáltok, a föld dübörög. 1924 első fele
Első közlés–2015. június 21. Nincs mit szarakodni, Kovácsy Tibor halálát nem akarom kegyelmi foglalatba. Nem akarom a halálát. Azt akarom, hogy József Attila megszólaljon megint. - A hét versét, József Attila: Nem én kiáltok című költeményét Jánossy Lajos választotta. Amikor meghalt, nem jutott eszembe semmi. Annál több biztosan nem, hogy nincs. Nem látom már. Nem tűnik fel. Nem lesz e világon oly szembeszökő, ahogyan volt e világon szembe szökő. Indián volt, neve lehetett volna, volt, szembe szökő. Az Üvöltés t szerettem volna, aztán elakadtam, a szerkesztési tükörbe nem fért el úgy. Volna, volna. Megfájdult a hátam, amikor a harmincadik sortörést próbáltam Orbán Ottó szerint bevinni a rendszerbe. Két punk, egy csárdában! Nem én kiáltok, Kovácsy dübörög. Nem én. Vannak ilyen emberek, a földdel egyek. Rájuk nézel, ők azok. Ő az. Volt. Watt. Lesz. Dübörgött. Kiáltott. Legyen neki könnyű! A föld. Akár borzalmas, akár nagyszerű. Volna. József Attila: Nem én kiáltok Nem én kiáltok, a föld dübörög, Vigyázz, vigyázz, mert megõrült a sátán, Lapulj a források tiszta fenekére, Símulj az üveglapba, Rejtõzz a gyémántok fénye mögé, Kövek alatt a bogarak közé, Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben, Te szegény, szegény.
Feszültséget teremt az is, hogy a "nem én kiáltok" gondolatával induló vers voltaképpen végig felkiáltó-felszólító jellegű. expresszionizmus: avantgárd stílusirányzat; az intenzív belső tartalmak kifejezését tekinti elsődlegesnek; az elnevezést Hervé használta először (1901) az impresszionizmussal szembefordulás tudatos vállalóira, a belső lelki tartalmak korlátoktól mentes kiáramlását jelölte meg egyedüli teremtőművészetként; legjelentősebb képviselői a képzőművészetben: Van Gogh, Munch, az irodalomban: Brecht, G. Trakl, G. Benn, Kassák Lajos szürrealizmus: "valóság fölöttiség" (fr. ) szóból; a 20-as években Franciaországból elterjedt avantgárd művészeti és irodalmi irányzat; az álom, a látomás, képgazdagság, meglepő szóösszetételek alkalmazása, a szabad képzettársítás jellemzi, a tudat alatti én világát tárja fel; különösen a filmművészet aknázta ki lehetőségeit. Jelentős alkotói az irodalomban: Apollinaire, Breton, Eluard, Aragon; Kassák és József Attila¸ a festészetben: Salvador Dali, Miró, Klee stb.
Az ő Mesteremberek című művéhez hasonlítható a Nem én kiáltok szemlélete is. A költő egy a tömeggel, azonosnak érzi magát a társadalommal, annak érzéseit fejezi ki, s ezeket az érzéseket a forrongó történelem, a "dübörgő" föld diktálja. A dübörgő föld, a megőrült sátán képe apokaliptikus képzeteket rejt. A Biblia szerint a sátán akkor tombol őrjöngve, amikor végérvényesen közeledik hatalmának vége, s felváltja azt az Isten uralma. A költő e versben általánosan fogalmaz, közvetlenül csak a történelmi változásokra történik utalás, de a forrongásban benne lehet a szocialista jellegű forradalom képe is. A megőrült sátán léte menekülésre késztet. "Légy észrevétlen a történelmi viharban – sugallja a vers ismét tegező prédikálással, ezúttal azonban rábeszélő-könyörgő hangsúllyal. A menekülés rajza voltaképpen a József Attila-i képzetkincs kedves elemeit vonultatja fel, a József Attila-i »kicsinyítés« jellegzetes eszközeivel. A »források«, »gyémánt«, »üveglap« nála emberi, erkölcsi és gondolati tisztaságot jelent, a »bogarak« a természet apró elemeivel való azonosulást, minden élő szeretetét, a »frissen sült kenyér« meg egyenesen a legkívánatosabbat, az éhező szegény fiú számára a legfontosabbat jelzi" (Szabolcsi Miklós: Érik a fény.
NEM ÉN KIÁLTOK Nem én kiáltok, a föld dübörög, Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán, Lapulj a források tiszta fenekére, Símulj az üveglapba, Rejtőzz a gyémántok fénye mögé, Kövek alatt a bogarak közé, Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben, Te szegény, szegény. Friss záporokkal szivárogj a földbe - Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másban moshatod meg arcodat. Légy egy fűszálon a pici él S nagyobb leszel a világ tengelyénél. Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok! Meddő anyánk gyerekért könyörög. Barátom, drága, szerelmes barátom, Akár borzalmas, akár nagyszerű, Nem én kiáltok, a föld dübörög. (1924 első fele) Kép: Borsodi Henrietta Magyar Kurír
Tehát a legegyszerűbb-legkisebb dolog magas színvonalon történő művelése kiemelheti az embert. A "Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másban moshatod meg arcodat" sorpár pedig szépséges megfogalmazása annak a filozófiai állításnak, miszerint a személyiség – az "én" – nem önmagába zárt individuum, hanem embertársai és a világ iránt nyitott valaki. De mindezen túl azt is jelenti természetesen, hogy sosem lehet helyes az önmagunkról alkotott önkép, azt ugyanis mindig embertársaink igazítják ki helyesre, valóságosabbra… Penckófer János