Tisztázandó a felmerülő kérdéseket, az alábbiakban a kötetlen munkarend fogalmát és az alkalmazásának egypár vonatkozását ismertetem.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Nyugdíjrendszerünk egyik legújabb és legismertebb szabálya, hogy a nők 40 éves szolgálati idővel az egyébként irányadó korhatár előtt is teljes öregségi nyugdíjat kaphatnak. Tekintsük át ennek munkajogi vonatkozásait! Mi a teendő, ha egy munkavállaló 40 év szolgálati idővel a háta mögött lezárná munkavállalói pályafutását? Ahogy a nyugdíjasnak minősülés általában, a nők 40 éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíjára való jogosultság sem szünteti meg automatikusan a munkaviszonyt. A munka törvénykönyve azt sem teszi kötelezővé, hogy ilyenkor a munkavállaló kérelmére a munkáltatónak kötelező lenne felmondással élnie. Mivel e speciális nyugellátás jogosultsági feltételei között szerepel, hogy a kérelmező azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll, a munkavállalónak a nyugdíj igénybevétele előtt meg kell szüntetnie a munkaviszonyát.
Ez történhet munkavállalói felmondással, vagy a munkáltatóval kötött közös megegyezéssel is. Utóbbi esetben a feleknek módjuk van úgy időzíteni a munkaviszony megszűnését, hogy annak másnapjától már nyugdíjat vehessen igénybe a munkavállaló. Természetesen a munkáltató is felmondhatja a munkaviszonyt, ám arra ügyelni kell, hogy ilyen esetben a munkavállalót megilleti a felmentési időre eső távolléti díja és a végkielégítése is, hiszen ebben az esetben a munkavállaló még nem minősül nyugdíjasnak. A munka törvénykönyve alkalmazásában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesülő munkavállaló ugyanis csak akkor minősül nyugdíjasnak, ha az ellátást részére jogerősen megállapították. Nem tartozik ide, ha a munkavállaló már beadta ugyan az ellátás iránti igényét, de azt jogerősen még nem állapították meg számára. Ezen az sem változtat, ha a nyugdíjbiztosítási szerv visszamenőlegesen állapítja meg a nyugellátásra való jogosultságot. Például, ha a nő munkavállaló 40 év szolgálati idővel rendelkezik, ettől még nem minősül nyugdíjasnak, csak ha a további jogosultsági feltételeket is teljesíti és kérelmére jogerősen meg is állapítják részére az ellátást.
Van-e felmondási idő, kell-e végkielégítést fizetnie a munkáltatónak, ha dolgozója a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján nyugdíjba menne? Az olvasójának kérdésére Széles Imre, az Adózóna tb-szakértője válaszolt. A kérdező a következőkről kért információt: "Dolgozónk 2015 február elején éri el a 40 évhez szükséges szolgálati időt. Mit kell tennie? Mi a folyamat a leszámoláskor? Mennyivel hamarább kell kezdeni? Felmondási idő van-e, ha a dolgozó mond fel? Jár-e a dolgozónak felmondási idő és végkielégítés a munkáltatótól? " A kérdésben említett esetben általában közös megegyezéssel szokták a felek a munkaviszonyt megszüntetni – mutatott rá a szokásos gyakorlatra Széles Imre. Hozzátette: az, hogy ezen belül biztosít-e felmentési időt a munkaadó, illetve milyen juttatásokban részesíti a dolgozót, a megállapodásuktól függ. Ha a dolgozó felmondással szünteti meg a munkaviszonyát, akkor az Mt. általános szabályai szerint kell a felmondási időt, illetve ezen belül a felmentési időt meghatározni.
Mivel az előbbi kategória elsősorban a gyermekvállalással függ össze, ennek túl nagy gyakorlati jelentősége nincs, ám fontos, hogy a keresőképtelen nyugdíjassal közölt felmondás esetén sem kezdődik el a felmondási idő, csak a védett időszak lejárta után. Kapcsolódó cikkek 2021. július 16. ITM: történelmi szinten a foglalkoztatás Magyarország 2021 első negyedévében a legjobb foglalkoztatási adatot produkálta a rendszerváltoztatás óta, hívta fel a figyelmet Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. 2021. július 15. A kötetlen munkarend gyakorlati alkalmazása Kevés munkajogi intézmény van, amelynél a szabályozás betűje és a gyakorlati alkalmazás oly messze tud egymástól kerülni. A kötetlen munkarendet viszont ide kell sorolni. A törvényi fogalom értelmezését, a gyakorlatba való átültetését tévedések sora lengi körül, nem egyszer a joggal való visszaélés határát súrolva, illetőleg munkavállalói (anyagi) igényeket generálva.
chevron_right Felmentési idő nyugdíjba vonulás előtt 2020. 04. 27., 09:03 0 Tisztelt Szakértő! Jelenlegi munkahelyemen (költségvetési intézményben közalkalmazottként) próbaidőmet töltöm, véglegesíteni májusban fognak. A jelenlegi nyugdíjszabályok szerint már igényelhetném a "nők 40 éves" munkaviszonyára a kedvezményes nyugdíjamat, mivel az arra jogosító szolgálati időt már elértem. Ahhoz, hogy 2%-kal magasabb legyen a nyugdíjam, október 13-áig kellene dolgoznom. A jelenlegi munkahelyemen az a gyakorlat, hogy aki a "nők 40 éves kedvezményes nyugdíjával" megy nyugdíjba, annak 4 hónap felmentési időt adnak, aki pedig az öregségi nyugdíjjal megy nyugdíjba, annak viszont nem jár felmentési idő. Kérdésem arra vonatkozik, hogy – amennyiben a munkáltatóm nem véglegesíti a munkaviszonyomat, abban az esetben is jár-e a 4 hónap felmentési idő, ha a "nők 40-re vonatkozó" nyugdíjazás mellett döntök? – amennyiben viszont véglegesíti a munkáltatóm a munkaviszonyomat, viszont október 30-án úgy döntök, hogy a "nők 40 éves munkaviszonya alapján" kérem a nyugdíjazásomat, kérhetem-e a 4 hónap felmentési időt?
A dolgozót ebben az esetben végkielégítés természetesen nem illeti meg. És végül a harmadik lehetőség a munkáltató felmondása, ami ebben az esetben nem életszerű, hiszen a 40 év jogosultsági idő alapján a munkavállaló még nem minősül nyugdíjasnak, tehát a felmondást indokolni kell, a dolgozónak végkielégítés és felmentési idő jár. Ráadásul valószínűleg olyan dolgozóról van szó, aki a nyugdíjkorhatártól mindössze 5 évnyire lévén, fokozott munkajogi védelemben részesül – hangsúlyozta szakértőnk. Forrás:
általános szabályai szerint kell a felmondási időt, illetve ezen belül a felmentési időt meghatározni. A dolgozót ebben az esetben végkielégítés természetesen nem illeti meg. És végül a harmadik lehetőség a munkáltató felmondása, ami ebben az esetben nem életszerű, hiszen a 40 év jogosultsági idő alapján a munkavállaló még nem minősül nyugdíjasnak, tehát a felmondást indokolni kell, a dolgozónak végkielégítés és felmentési idő jár. Ráadásul valószínűleg olyan dolgozóról van szó, aki a nyugdíjkorhatártól mindössze 5 évnyire lévén, fokozott munkajogi védelemben részesül – hangsúlyozta szakértőnk. Forrás: