Munka Törvénykönyve Munkaközi Szünet 2020
- Munka törvénykönyve munkaközi szünet 2010 relatif
- Munka törvénykönyve munkaközi szünet 2010.html
- Munka törvénykönyve munkaközi szünet 2020
Forrás: 168 óra
Munka törvénykönyve munkaközi szünet 2010 relatif
Munka törvénykönyve munkaközi szünet 2010.html
- Munka törvénykönyve munkaközi szünet 2020
- Munka törvénykönyve munkaközi szünet 200 million
- 45 napos időjárás előrejelzés köpönyeg
Munka törvénykönyve munkaközi szünet 2020
A munkavállaló részére munkaközi szünetet kell biztosítani, a következőképpen: ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a munkaidő-beosztásától eltérő rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a 6 órát, akkor 20 perc, ha a 9 órát, akkor 25 perc szünetet kell biztosítani. A munkáltató és a munkavállaló, vagy a kollektív szerződés hosszabb, de legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet is megállapíthat. A munkaközi szünetből legalább 20 percet egybefüggően, a munkavégzés 3. és 6. órája között kell kiadni. Ha a munkaközi szünet 20 percnél hosszabb tartamú, a fennmaradó részt bármikor, akár több részletben is ki lehet adni.
A munkaközi szünet et a munkavégzés megszakításával kell kiadni, ami azt jelenti, hogy az nem lesz része a munkaidőnek, így nem jár érte díjazás. E szabálytól azonban a munkavállaló javára el lehet térni. Kivételt képez a készenléti jellegű munkakör, mely esetén a munkaközi szünet a munkaidő része (ilyenkor nehéz ugyanis elhatárolni, hogy mikor tölti pihenőidejét a munkavállaló és mikor áll a munkáltató rendelkezésére). A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni éppen annak érdekében, hogy kellő időben szakítsa meg a munkavégzést, és betöltse a rendeltetését. Arra tekintettel, hogy a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek, a munkavállaló a munkaközi szünetben akár el is hagyhatja a munkavégzési helyét. Azaz kimehet a piacra és bevásárolhat hétvégére. Ne feledkezzünk el a képernyő előtt munkát végzőkről sem: a munkáltató ugyanis úgy köteles megszervezni a munkafolyamatokat, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.
Így például, ha egy kora hajnalban kezdődő műszakban a munkavállaló a reggelizés miatt szeretne kevéssel a műszak kezdete után szünetre menni, akkor jogszerű az eltérés az idézett beosztási szabálytól. A napi pihenőidő már egy hosszabb időintervallumot foglal magában. Itt egészen pontosan a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés közötti időtartamról van szó. A törvény csak a napi pihenőidő minimumát határozza meg, amely főszabály szerint nem lehet kevesebb 11 egybefüggő óránál [Mt. 104. Kivételes esetekben, így tehát osztott munkaidőben, megszakítás nélküli, több műszakos vagy idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetén a napi pihenőidő minimuma 8 óra [Mt. § (2) bekezdés]. Különbség mutatkozik a készenlét teljesítése esetén. A törvény kimondja, hogy a készenlétet követően nem kell pihenőidőt beosztani, ha a munkavállaló nem végzett munkát [Mt. Bár a készenlét teljes időtartama alatt a munkavállalónak munkaképes állapotban a munkáltató rendelkezésére kell állnia, azonban – a készenlét jellegéből fakadóan – munkát nem minden esetben kell végeznie, így a pihenőidő beosztása sem kell, hogy automatikus legyen.