Kötetünk szövegei Bibó Istvánt, mint a népi mozgalmat és a Nemzeti Parasztpártot magáénak valló autonóm politikai gondolkodót mutatják be. Olyan gondolkodót, aki elvetette a parasztromantikát és kidolgozta az agrárurbanizáció programját, aki meg volt arról győződve, hogy a parasztság nem lehet a városi kultúra regenerálója, hiszen maga is válságban van, léte szűkös, kényszer szülte, amiből ki akar törni. Város és vidéke népességének egy mértéke kell, hogy legyen: az egy és oszthatatlan teljes emberi méltóságé és szabadságé. Ő volt az, aki lezárta a nemzeti jellegről folytatott vitát azzal, hogy belülről lebontotta annak témáit, tételeit és érveit A magyarságtudomány problémája és az Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem című nagy esszéiben. Azok előzményeit és későbbi reflexióit egyaránt közreadjuk. Továbbá olyan írásokat, amelyek közvetlenül kapcsolódtak a korabeli politikai kérdésekhez. Nem lelepleztek, hanem állítottak: a teljes társadalmi felszabadulás… ( tovább) >!
De nagyon sokszor tapasztalom, hogy például a nyugat-európai újságírók arra sem veszik a fáradságot, hogy megismerjenek minket, arról nem is beszélve, hogy gyakran úgy kritizálnak valamit, hogy a konkrétumot el sem olvasták: így alakul ki egy "metavita", azaz megszületik a cikk, amelynek nincs köze a valósághoz. Európa nem tud összefogni ellenünk, hiszen Európa mi vagyunk. A mostani támadások mögött nagyon is jól felismerhető érdekek húzódnak meg, de hál' Isten, nem maradtunk magunkra. Vannak nézetkülönbségek, de a demokráciának a lényege a sokszínűség. A nacionalizmus- kártya előhúzása pedig bumeránghatást érhet el: a szélsőségesek malmára hajtja a vizet. A korszak- és elitválság ellen leginkább az a '68-as nemzedék tiltakozik, aki most uralja a nyelvet, azaz a közbeszédet, illetve a közéletet, és aki szintén egy elitváltás eredményeként foglalhatta el mostani pozícióit. Most pedig nem akarja elfogadni, hogy húsz évvel a kommunizmus bukása után Magyarországon is napirendre került a szocialista elit lecserélésének igénye.
10 Kritika A rendkívüli lényeglátás ellenére Bibó is beleviszi a tanulmányba saját személyes beállítódását: elbagatellizálja az es baloldali terrort, ugyanakkor eszményíti a célkitűzéseket kikel a Horthy-korszak ellen (személyes sértettség, és indulatok is közrejátszhatnak ebben) mindezekre magyarázatot ad, hogy a tanulmányt 1948-ban írta - akkor, amikor még nem ismerte föl kellő mértékben a szocializmus ideológiájának gyengeségeit 11 A feldolgozott tanulmány: Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem Elérhető: ml (2010. december 16. ) 12 Köszönöm a figyelmet!
Az előadások a következő témára: "Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem"— Előadás másolata: 1 Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem Készítette: László Tamás - társadalmi tanulmányok szak (I. évf. ) 2 Bibó István – a szerző Budapest, augusztus 7. – Budapest, május 10.
Ezen a ponton viszont Bibó és Szekfű egymástól oly különböző gondolatmenete összeér: az igazi baj mégiscsak az volt, hogy ezeket az utakat a Széchenyi által nemzeti betegségnek bélyegzett (és Szekfű egyik kulcsszavának számító) önáltatás miatt a Deákot követő generációk meg sem kísérelték kitaposni. Vagyis tulajdonképpen igaz az is, hogy nem értették jól a kiegyezés üzenetét. Ez utóbbi pedig Deák és Eötvös hihetetlenül magas és nemes szemlélete szerint semmiképpen sem egy örökké fenntartandó konstrukció volt, hanem egy adott pillanatban kivihető legjobb alap arra, hogy a következő generációk a maguk számára valami még jobbat megalkossanak. Innentől a válaszok már követik a klasszikus jobboldal-baloldal szembenállást. A baloldali Bibó szerint a konstrukció eleve predesztinálta, hogy rosszabb minőségű politikusok és országvezetők nevelődjenek ki benne; a jobboldali Szekfű pedig az egyén felelősségét hangsúlyozva a második és harmadik "nemzedék" romlottabb morálját, emelkedettségének és lényeglátásának hiányát teszi meg a hanyatlás végső okának.