Emiatt az Alkotmánybíróság a jogorvoslati jog kizárását tartalmazó rendelkezést – a Har. § (3) bekezdés utolsó mondatát – alaptörvény-ellenesnek minősítette és ex nunc hatállyal megsemmisítette – mutatott rá dr. Tomori Erika. További Ab-megállapítások Emellett az Alkotmánybíróság azt is megállapította, nem felel meg az Alaptörvény fenti rendelkezésében biztosított jogorvoslathoz való jognak a Hartv. azon rendelkezése sem, amely alapján a bíróság az adósságrendezési eljárást befejező – immár nem jogerős – végzés Cégközlönyben való közzétételéről rendelkezik, mert az a még nem jogerős döntések kihirdetési kötelezettsége által a jogbiztonságot veszélyeztető, ellentmondásos helyzethez vezetne. Ugyanakkor – a még nem jogerősen lezárt, folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokra tekintettel – az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés időleges hatályban tartása a jogbiztonság szempontjából kisebb veszélyt jelent, mint az azonnali megsemmisítés. Emiatt – bár ez utóbbi rendelkezéseket is megsemmisítette –, azok megsemmisítésére pro futuro hatállyal, csak 2013. december 31. napjával kerül sor, azzal, hogy az Országgyűlés 2013. év végéig remélhetőleg megalkotja az Alaptörvényben biztosított jogorvoslathoz való jog biztosítását szolgáló szükséges rendelkezéseket – összegezte végezetül a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.
Fontos előírások az időpontokra Miképp arról szó volt, fenti előírásokat – felkészülési idő biztosítása mellett – a már kibocsátott részvényekre is alkalmazni kell: a 2014. augusztus 18. előtt kibocsátott bemutatóra szóló részvényeket legkésőbb 2016. február 18-ig kell letétbe helyezni az adott társaság által legkésőbb 2015. február 15-ig kijelölésre kerülő letétkezelőnél. A jogalkotó – a fentiek mielőbbi alkalmazásának elősegítése érdekében – komoly ösztönzőként rögzítette, hogy a 2015. február 18-ig letétbe nem helyezett bemutatóra szóló részvények után sem szavazati-, sem az osztalékra vonatkozó jog nem gyakorolható, az a regiszterbe történő bejegyzésig automatikusan felfüggesztésre kerül. A 2016. február 18. napjáig nem regisztrált bemutatóra szóló részvények pedig – az alaptőke megfelelő csökkentésével – törlésre kerülnek – hangsúlyozta végezetül a Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.
Ezeket a káros jelenségeket a jogalkotó, a hitelközvetítőkkel ellentétben, nem külön kormányrendelettel, hanem a Bit. szabályainak kiegészítésével, az úgynevezett csepegtetett jutalék bevezetéséveel... GFMT: az új Ptk. megszünteti a fiduciárius biztosítékok okozta bizonytalanságot Az új Polgári Törvénykönyv előkészítése során vita folyt arról, hogy az új kódex miként kezelje az úgynevezett fiduciárius biztosítékokat – mondta el az Origónak a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője. A kérdésnek azért van jelentősége, mert jelenleg a fiduciárius biztosítéki konstrukciók a jogi és a gazdasági tulajdon kettéválását eredményezik, és ez bizonytalan és az adós számára gyakran kiszolgáltatott jogi helyzetet teremtenek. Dr. Gárdos István kiemelte: a jogalkotó részéről az a döntés született, hogy az új Ptk. ne ismerje el ezeket a biztosítéki formákat, és szüntesse meg az ezzel kapcsolatos bizonytalanságot. Az új Polgári Törvénykönyv egyik kiemelt újdonsága: a hitelbiztosítéki nyilvántartás Idén 2014. március 15-én nem csupán az új Polgári Törvénykönyv, hanem az úgynevezett hitelbiztosítéki nyilvántartásra vonatkozó új szabályozás is hatálya lép, amely nem csupán nevében, hanem tartalmában és funkciójában is újdonságot hoz a zálogjog megalapítására vonatkozó jelenlegi szabályokhoz képest – hívta fel a figyelmet a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Zrónik Edina.
A vételi ajánlatban egyébként a részvények ellenértéke meghatározásának, a fedezet biztosításának és a fizetésnek a szabályai is finomodtak, ám lényegüket tekintve nem változtak. Ami viszont változott, az a nyilvános vételi ajánlat elfogadására nyitva álló idő. Ez ugyanis harminc és hatvanöt nap közötti hosszúságú lehet, szemben a korábbi harminc–negyvenöt nappal. Ebben az időszakban korlátozásra kerül a céltársaság ügyvezető szervének hatásköre – például a vételi ajánlat elleni intézkedéseinek érvényességét a jogszabály előzetes közgyűlési felhatalmazáshoz köti. Mindemellett továbbra is van lehetőség arra, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az ajánlattevő kérelmére a vételi ajánlatban meghatározott határidőt egyszer, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítsa. Az elfogadás kezdő napjának ezután is a PSZÁF jóváhagyó határozatának közzétételétől számított második és ötödik nap közé kell esnie. A vételi ajánlati eljárás alatt a céltársaság igazgatóságának új kötelezettségeként jelenik meg – az eddig fennállóak, így a folyamatot megzavaró döntéstől való tartózkodás, illetve a vételi ajánlat véleményezésének kötelezettsége mellett –, hogy a társaság költségén a vételi ajánlat értékelésével független pénzügyi tanácsadót kell megbíznia.
A rugalmas munkarend fenntartása nem éri meg januártól a munkáltatóknak? A tiszavirág életű kötetlen munkarendre vonatkozó szabályok szigorítása miatt a munkáltatóknak meg kell fontolniuk, hogy az eddig alkalmazott rugalmas munkarendet normál munkarendre cseréljék fel – mutatott rá egy fontos munkajogi problémára a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője. Egy, a munkaidő megszervezésére vonatkozó uniós irányelv jogértelmezésére vonatkozó európai bírósági döntés következtében ugyanis a munkáltatók többsége által az új Munka Törvénykönyvének hatályba lépésével bevezethető kötetlen munkarendre vonatkozó szabályok 2014. január 1. napjától a munkáltatók számára kedvezőtlenül változnak – figyelmeeztetett...
Nagy András 1991-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Szakmai pályafutását a Pénzügyi Jogtanácsosi Irodában kezdte. A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda megalakulásától kezdve az Iroda munkatársa, 1995 óta tagként. Elsődleges szakterülete a gazdasági jog és a polgári eljárásjog. Munkája során tanácsot ad magyar vállalatok többségi és kisebbségi tulajdonszerzésében, segít külföldi és magyar befektetőknek cégalapításban, valamint meglévő cégek tőke átstrukturálásában. Dolgozik a pénzügyi közvetítőrendszer által alkalmazott általános szerződési feltételek kimunkálásában, egyedi szerződések megkötésében. Tapasztalattal rendelkezik jelentős infrastrukturális beruházás finanszírozási, ezen belül állami támogatási feltételeinek kialakításában, vállalkozási szerződések kidolgozásában, ideértve FIDIC mintaszerződésen alapuló szerződéseket is. Munkája során peres képviseletet lát el rendes és választottbíróság előtt mind a pénzügyi közvetítőrendszer szerződéseivel, mind vállalkozási szerződésekkel, mind egyéb kereskedelmi szerződésekkel kapcsolatban kialakult jogvitákban.
Régóta fennálló jogbizonytalanságot szüntetett meg az Alkotmánybíróság, amikor a közelmúltban hozott határozatában alaptörvény-ellenesnek minősítette, és ezért megsemmisítette a helyi önkormányzatok adósságrendezéséről szóló törvény azon rendelkezését, amely szerint az adósságrendezési eljárásban a hitelezők és az adós önkormányzat között létrejött egyezségre tekintettel az adósságrendezési eljárást befejező végzés ellen nincs helye fellebbezésnek - mutatott rá az Origónak a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Tomori Erika. Az Alkotmánybíróság egy, a Kúria előtt folyamatban lévő jogvitában – a Kúria megkeresésére – a közelmúltban hozott határozatot a helyi önkormányzatok adósságrendezéséről szóló 2006. évi XXV. törvény ("Hartv. ") alkalmazása során felmerült fenti kérdésben. A konkrét ügy Az alkotmánybírósági döntés alapjául szolgáló ügyben az adós önkormányzat az adósságrendezési eljárásban a hitelezői többségével egyezséget kötött, amelyre tekintettel az illetékes törvényszék az adósságrendezési eljárást végzéssel lezárta.
rendkívüli jogorvoslati lehetőséget biztosít, nem jelenti feltétlenül azt, hogy annak keretében hatékony jogorvoslat áll rendelkezésre. Ezen indokok alapján a Kúria az Alkotmánybírósághoz fordult és kérte a Hartv. fellebbezési jogot kizáró rendelkezése alaptörvény-ellenessége vizsgálatát és megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság álláspontja A Hartv. támadott rendelkezése értelmében, amennyiben az adósságrendezési eljárásban az elfogadott egyezség megfelel a törvényben foglalt követelményeknek, a bíróság az adósságrendezési eljárást végzéssel befejezi, amely kényszeregyezséget eredményez, és amely végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Az Alkotmánybíróság azért találta az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésébe ütközőnek a Har. 25. §. (3) bekezdés utolsó mondatát, mert álláspontja szerint az eljárást befejező végzés elleni fellebbezés kizárása a hitelezők jogorvoslathoz való jogának aránytalan korlátozását jelenti – emelte ki a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője. Tekintettel arra, hogy tartalmát tekintve a bíróságnak az egyezségi szakaszt követően hozott, eljárást befejező végzése a – kényszeregyezségnek számító - egyezség jóváhagyását jelenti, az az érintettek helyzetét, jogait lényegesen befolyásoló döntés, érdemi határozat, amely esetében a jogorvoslathoz való jog korlátozása az Alkotmánybíróság megállapítása szerint aránytalan mértékű sérelmet idéz elő.
A nyilvántartás tartalma A jelenlegi zálogjogi nyilvántartással szemben – amely csak a nem lajstromozott ingókon alapított jelzálogjogokat és a vagyont terhelő zálogjogot tartalmazza – a hitelbiztosítéki nyilvántartás kiszélesíti a bejegyezhető jelzálogjogok körét: azokat a zálogjogokat fogja rögzíteni, amelyek nem ingatlanon, és nem lajstromba vett ingóságon, jogon vagy követelésen (például: bankszámla- vagy vételár-követelés, kezességből fakadó követelés) állnak fenn. Dr. Zrónik Edina, a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda További újdonság – ismertette dr. Zrónik Edina -, hogy az új Ptk. szerinti tulajdonjog-fenntartás, faktoring és lízing szerződés megkötésének tényét, valamint a kötelezettek/adósok személyét is a hitelbiztosítéki nyilvántartásban kell majd bejegyeztetni. A nyilvántartásba vételi eljárás A jelenlegi zálogjogi és az új Ptk. szerinti hitelbiztosítéki nyilvántartás között az egyik lényeges különbség a nyilvántartás vezetésének módjában van.